A ContiTech Magyarország Kft. forgalmának közel felét a teherautókhoz és az utánfutókhoz, valamint az autóbuszokhoz gyártott utánpótlás légrugók adják, valamint a nagy átmérőjű gumi kompenzátorok, melyeket elsősorban hőerőművekbe, illetve csővezeték-rendszerekbe építenek be, illetve kamionokhoz, vezetői ülésekhez, vasúti kocsikhoz és kabinokhoz gyárt alkatrészeket. Ezeket a termékeket a világ közel 50 országában használják.
Óriási fejlődés látható az elektromos autók terén, a legnagyobb gondot és feladatot ezeknél a járműveknél a töltés megoldása okozza. Ám most úgy tűnik, hogy pár éven belül indukciós töltőt dobhat piacra a BMW. Ez az ötlet, hogy vezeték nélküli töltéssel lehessen az elektromos autókat üzemben tartani, már többször felmerült, de végül is, a BMW az, ahol konkrétan hozzá is kezdtek a megoldás kifejlesztéséhez.
Bővebben: Pár éven belül indukciós töltőt dobhat piacra a BMW
2008. január 1. óta a gépjármű üzembentartói jog is vagyoni értékű jognak számít, de csak az ajándékozási és az öröklési illetéknek lehet tárgya, a visszterhes vagyonátruházásnak nem. Ha a gépjármű üzembentartói jog megszerzéséért fizetünk, akkor az üzembentartói jog megszerzése nem illetékköteles. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény értelmében az üzembentartó a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a jármű – nyilvántartásba bejegyeztek. Az üzembentartói bejegyzés alapján az üzembentartó a jármű forgalomban tartásával, közúti forgalomban való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja.
Az üzembentartói jog, mint vagyoni értékű jog megszerzése illetékköteles, mely díjat az okmányirodában kell megfizetni. Az illeték megállapítás alapjául szolgáló illetékfizetési kötelezettség az üzembentartói jog esetén csak az ingyenes szerzésre terjed ki. Első lépésként az okiratot abból a szempontból vizsgálják, hogy az üzembentartói jog átengedése tartalmaz -e ellenértéket. Amennyiben az ellenérték nincs megjelölve, úgy feltételezni kell a szerzés ingyenességét. Ha az ügyfél az eljárás során az ügylet visszterhességét kívánja bizonyítani vagy bármely más okból vitatja az illeték kiszabásának jogosságát, esetleg annak összegét, abban az esetben az adóhatósághoz fordulhat.
Az új gépjármű első forgalomba helyezése során első lépésként ki kell tölteni a forgalomba helyezési kérelmet, melyhez az alábbi iratokat kell csatolni: a gépkocsi műszaki adatlapját, valamint a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, valamint ha az okirat nem magyar nyelven került kiállításra, akkor annak hiteles magyar nyelvű fordítását az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő iroda által kiállítva. A kérelem beadásakor vannak még bemutatandó okmányok, így az ügyfél azonosító okmánya, a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kiállított jármű kísérőlap, a kötelező biztosítás meglétének igazoló irata, valamint a külön jogszabályban meghatározott gépjárművek esetén a regisztrációs adó befizetéséről szóló igazolás.
Bővebben: Gépjármű első forgalomba helyezése és a biztosítások
Ha gépjármű vásárlás előtt áll, abban az esetben mindenképp szüksége lesz egy új, az okmányirodákban maximálisan elfogadott adásvételi szerződés nyomtatványra, melyet a www.hasznaltautozz.hu portálunkon gyorsan letölthet.
Bővebben: Gépjármű adásvételi szerződés 2015 minta letöltése
2012. január 1-től megváltozott a cégautó adó mértéke és az adó kiszámítása. Mostantól a cégautó adó törvény előírja, hogy az adó megállapítása a környezetvédelmi besorolás, valamint a gépkocsi KW teljesítménye alapján történik. Az adó mértéke megemelkedett, az eddigi 7-15000 Ft helyett a skála 7700 és 44000 között mozoghat a két meghatározó tényezőtől függően.
A cégautó adó törvény szerint az az adóalany, aki a személyautó után költséget számol el, ez az adóalany lehet akár magánszemély, akár cég. Tehát a törvény alapján a vállalkozások mindenképpen cégautó adó fizetésre kötelezettek a tulajdonukban lévő és lízingelt gépkocsik után, a magánszemélyek közül pedig azok, akik a használattal kapcsolatos költségek elszámolására tételes költségelszámolást alkalmaznak. Ilyen költségnek számít a bérleti- vagy lízingdíj, a kötelező biztosítás és a casco biztosítás díja, az anyag-, kenőanyag költsége, a javítás és karbantartás díja, a járműadó és az értékcsökkenési leírás.